„A jövő évezred krimije” - így határozták meg a kritikusok a tudományos-fantasztikus regények egyik világhírű művelőjének, Asimovnak ezt a könyvét. A szerző, akárcsak a már megjelent “Én, a robot” című regényében, most sem a puszta fantasztikum szárnyain kalandozik el a jövőbe, hanem a kibernetika és a többi technikai tudományág ma már részben előre látható, részben csak sejthető fejlődésének felvázolása útján. Elektronikus számítógépeink, kozmikus rakétáink és műholdjaink, embert szállító űrhajóink már ma is vannak. Így hát nem irreális ez a feltevés, hogy történetünk kezdetén már vagy ezer éve laknak emberek más bolygókon, ahová a Földről települtek ki, sőt egy újabb generáció már e bolygókról vándorolt vissza a Földre. A Föld lakossága megsokszorozódott, és a földfelszín alá költözött, húsz-ötvenmillió lakosságú óriásvárosokba, a technika ma még csak elképzelhető csodái közé, ahol minden nehezebb munkát robotemberek végeznek helyette, ám kezdik azzal fenyegetni, hogy az élő munkás előbb-utóbb felesleges lesz. És e tökéletesen megszervezett társadalomban egy nap valami rendkívüli történik: meggyilkolnak egy embert. Egyikét az űrből jötteknek, a robotszerkesztés kiváló tudósát. Ki tette? Közönséges gyilkos? Fanatikus robotgyülölő? Vagy egy egész összeesküvő csoport, amely a „régi világot” szeretné visszaállítani? Elijah Baleynek, a New York-i rendőrség detektívjének kell megoldania a gyilkosság rejtélyét, mégpedig az áldozat utolsó mesterműve, egy tökéletes „emberszabású” robot segítségével. De vajon valóban gép ez a „tökéletes robot”?…